A tőlünk ötszázharminc kilométerre található Prágában gyártották a most következő riportalanyunk motorkerékpárját, egy Jawa 344ccm, 360-as típusjelzésű veterán kétüteműjét. A huszonegy éves Varga János büszkén mesélt nekünk arról, hogy miként szerezte vissza nagyapja egykori tulajdonát. De előtte beszéljünk a márka születéséről is. 

František Janeček 1878-ban született, Klášter nad Dědinou-ban, Csehországban. Gyermekkorában orvos szeretett volna lenni, de édesapja látta technikai érzékét és a gépészmérnöki kart szorgalmazta fiánál. Gépészként villamosmérnöki szakon folytatta tanulmányait, majd a Kolben gyárban helyezkedett el, tervezőként. Huszonhárom éves korában, Kolben Emil - a gyár tulajdonosa - kinevezte Janečeket Hollandiában épülő gyáruk vezetőjének. Itt rengeteg tapasztalatot szerzett és feleségét is itt ismerte meg, egy véletlen balesetből kifolyólag.  Később, Johanna szüleinek halála után jelentős örökségre tettek szert. Hollandiából való hazaköltözésük után, Janeček találmányainak élt. Gyártott kézi gránátot, varrógépet, kis példányban autót, de a legfontosabb és legnagyobb sikert a motorgyártással érte el. 

1929-ben elindították a JAWA gyártását. A név JAneček és Wanderer kezdőbetűiből alakult ki, ahol előbbi a motorkerékpár tervezését, utóbbi pedig a motorját biztosította a kétkerekűnek. Számtalan típust gyártottak 50-500 köbcenti-méterig, két és négyütemű változatban. A legkiemelkedőbb fejlesztés az egy kezelő karral végezhető indítás, váltás és a tengelykapcsoló működtetés. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a váltókar blokk irányában történő benyomásával, hátrahajtható, és onnantól indító karként üzemelt. A motor beindulása után, automatikusan vissza állt váltó helyzetbe, és indulás utáni sebességváltásokkor működtette a kuplungot is. A legelterjedtebb változatok amiket szinte mindenki ismer a 250-350 ccm motorkerékpárok, na és persze a kis köbös Babetta.

A most következő motorkerékpár történetéről a mindig mosolygós, és szemtelenül fiatal Varga János mesél.

 Kérlek meséld el nekünk, hogy hogyan került a családod birtokába első körben a motor?

1972-ben vásárolta nagypapám a helyi boltban, akkoriban (most is) nagyon ritkának számított a környéken. Anyukám és testvére születése után kocsira kellett váltani, ezért lett eladva mamám testvérének.

Mi volt az a pont amikor elhatároztad, hogy megmented a Jawa-t?

Papám nagyon sokat mesélt a motorról, én meg amúgy is szeretem a motorokat, illetve gondoltuk, hogy ő is örülne neki ha látná a motort restaurálva. 30 évet állt egy nem épp tiszta garázsban. Leamortizálódott és pár alkatrész el is veszett az évek folyamán (gyertyapipa, kábelek ).Nagyából 2-3 évi könyörgés és ajánlgatások után sikerült  megegyezni a második tulajdonossal. Nehezen akarta eladni, pedig csak bent rohadt a garázsában.

Milyen nehézségbe ütköztetek a felújítás során?

Felújítás során nem ütköztünk gondokba, csak a minőségi külföldi alkatrészekre várva telt el sok idő, Volt egy bökkenő, a gyári feszültségszabályzója nem épp a legjobb volt, (gyári hiba ha jól tudom) de lecseréltük egy elektromosra és azóta tökéletesen üzemel. Legnagyobb feladat a papírmunka intézése volt. Sajnos a papírok sem kerültek elő, így csak oldtimer vizsgával tudtam forgalomba helyezni. Elsőnek csináltam OT rendszámot, ezért sok utánajárással illetve segítséggel jutottam egyről a kettőre. Az okmányirodában voltak kis fennakadások, de szerencsére azok is megoldódtak.

Mi a terved a motorral a jövőt illetően?

 Nemrégiben megtalálták az eredeti kis könyveit, használati utasítását. Jelenleg üveggel körülvéve a szobám falát díszítik ezek az iratok. Hobbi motorként szeretném használni, nyáron a jó időben gurulni vele pár karikát. Nagyon szeretem, kényelmes, és bárhová megyek vele mindig megnézik, fényképezik, kérdezgetnek róla. Volt, hogy rally esemény közben az emberek nem a bemutatót nézték, hanem inkább odamentek a motorhoz a parkolóba. Szinte mindig odajön valaki, legyenek magyarok vagy külföldiek, mindig megkapja a motor a dicséretet.

Köszönjük a válaszokat, és sok balesetmentes km-t kívánunk vele. Kicsit elfogultan gyönyörködöm a képekben, hisz jó magam is tulajdonosa vagyok egy 1971-es (559/04) 250-nek. Valóban lenyűgöző, a mai napig nagy rajongótáborral rendelkező motorkerékpár. A hangja pedig motorszerelemre gerjeszti az embert.